Gyerekkorában figyelte az időjárás változásait? Esetleg hitt vagy még mindig hisz egyes népi babonákban?

- Ezek nem babonák, hanem népi időjárási megfigyelések, regulák. Mivel régen az emberek a mezőgazdaságból éltek, ki voltak téve annak, hogy az időjárást megfigyeljék. Így tudták előre, hogy abban az évben jó vagy rossz termésük lesz. Ezért kialakultak népi megfigyelések, amiket kalendáriumokba leírtak és terjesztettek. Miután profi meteorológus lettem, tudományos szinten megvizsgáltam ezeket a népi regulákat. Sokat nagyon érdekesnek tartok, mert az emberek a segítségükkel próbálták megjósolni az időjárást. A vizsgálat után tapasztaltam meg azt, hogy létezik olyan, aminek van tudományos és fizikai alapja is. Ilyen például a „Medárdi esőzés” vagy a „Sándor, József, Benedek” felmelegedő szakasz márciusban. De vannak olyanok is, amiket a nép talált ki. Ilyen a, „Ha napos lesz Vince, tele lesz a pince”. Azaz, ha január 22-én süt a nap, akkor bőséges termés várható. Ez egy jó kis versike, de semmi köze sincsen az időjáráshoz. Mivel a termés mindig az időjárástól függött, ezért az emberek kénytelenek voltak alaposan megfigyelni az időjárást.

Mi a véleménye a többi meteorológusról? Összetartanak, vagy inkább rivalizálnak egymással?
- Nekem van egy hitvallásom erről a dologról. Nekünk nagy alázattal kell viseltetnünk a természet iránt, mivel a természet titkait, sajátosságait megfejteni hatalmas kihívás. Szerencsére ebben a szakmában óriási a fejlődés, amit a számítástechnika berobbanása jelent. Ettől függetlenül csapatmunka is. Nincs jó, vagy rossz meteorológus, hanem van egy team, akik közösen végzik a kutatásokat.
Amikor egy kolléga azt mondja, hogy: számításaim szerint…Az az én fülemet sérti. Mivel ez nem csak az ő számítása, hanem sokak közös munkája.
A TV2-nél van két kolléganőm, /nem meteorológusok/: Onyutha Judit és Gaál Noémi. Hárman csináljuk a napi operatív előrejelzést. Őket meg szoktam nézni, hogy hogyan adják el az információkat.

Az egész világon elterjedt elképzelés, miszerint az Antarktis-on elolvadnak a jégtáblák és 10-20 éven belül jön a vízözön, ami elönti Londont, New Yorkot és a többi vízparti várost. Ebből mennyi igaz?

- Senki sem tudja előre. Egyet mindenki tudhat, aki odafigyel egy kicsit, hogy az elmúlt néhány évtizedben rohamosan csökken a jég mennyisége, a gleccserek pedig visszahúzódnak. Elindult a globális felmelegedő szakasz. Ez még nem is lenne rendkívüli, mert a Föld történetében már számtalanszor volt felmelegedés és lehűlés is.

Egy példát tudok mesélni, a 9-10. században a vikingek áthajóztak Grönlandra, ami azért lett „green land”, mert zöld sziget volt és enyhe volt az időjárás. Ezt a területet most hatalmas jég borítja.
Akkoriban ez az időjárásváltozás 10 millió embert érintett, most viszont 6 és fél milliárdot, néhány évtized múlva pedig 9 milliárdot fog. A helyzet most sokkal komolyabb, mint régen volt. Minden a felmelegedéssel kezdődött, amiben az emberi tevékenységnek nagy szerepe volt és van, kezdve a légszennyezettséggel és az őserdők irtásával. Néhány 10 millió ember még nem tudta megtenni azt, amit a 6 milliárd már képes. Mivel ezt most nem lehet pontosan kiszámítani, ezért többféle scenárió is született. Az egyik a pesszimista változat, hogy London, Hollandia és Velence, azaz a vízparti városok, országok víz alá kerülhetnek. 1-1,5 méteres óceánszint emelkedés is előfordulhat. Egy tévhitet eloszlatok, hogy ez nem a mi életünkben lesz, hanem a 21. század végén, vagy a 22. század elején. Hogy akkor milyen éghajlati körülmények lesznek a Földön, ahhoz nagyban hozzájárul a 20. vagy a 21. század embere. Ha most minden káros anyagot megszűntetnénk, ami a légkörünkben az üvegházhatást erősíti, még akkor is kellene 1-2 évtized, hogy minden visszaálljon a normális kerékvágásba.
A klímakutatásban lehetnek nagyon szépek és okosak a tudósok, de hogy mi lesz a végeredmény, azt mi biztosan nem éljük meg.

Az emberektől függetlenül a természet maga nem alakította volna így az éghajlat változását?

- De, van benne ciklikusság. Pont ez a hullámmozgás a szép benne. Volt már melegedő szakasz és jégkorszak rész is, amikor az embernek még semmi szerepe nem volt a változásokban. Az emberi tevékenység a 19. század végétől, a 20. század elejétől játszik szerepet. Ez a szerep most fokozódik, aminek következtében erősödik a felmelegedés is. De hogy mit okoz, annak nem tudjuk a végét.

Magyarországot ez mennyire érinti? Úgy tűnik, hogy itt is megbolondult az időjárás.

- Az elmúlt évszázadokban ugyanez volt a Kárpát-medencében. Ugyanúgy voltak szélsőségesen változékony, felhőszakadással és hideggel kísért nyarak, de forró hőségek is, amikor a hőmérséklet tartósan 35º C felett volt.

Akkor ez nemcsak most van így?

- Nem, ez régebben is így volt. Napjainkban és a következő évtizedekben nőni fog a gyakoriságuk, ez tény. Gyakrabban lesz változékony és szélsőséges az időjárás. Például a 70-es években azt írta a szakirodalom, hogy Magyarországon 3-4 évente fordul elő egy tornádó. Csak idén már túl vagyunk 10 tornádón is.

Ön szeret utazni?

- Nem, nem szeretek. Ennek valószínűleg egyéni oka van. Nemhogy félek a repüléstől, de utálok tizenvalahány órát ülni egy helyben. Túlságosan zárt rendszernek tartom. Amúgy nem vagyok fóbiás. Az utazásaim nagy részét biciklivel és ha nagyon kell akkor autóval teszem meg. Szeretek síelni, ezért szoktam járni az osztrák sípályákra. De nem vagyok világfi. Amilyen utazásaim voltak, azok mindig a szakmával kapcsolatosak voltak. Voltam a Kaszpi-tengernél és Tiensanban is 4800 m magason, ahol meteorológiai megfigyeléseket végeztem. De hogy elmenjek Thaiföldre azért, hogy élvezzem a napsütést és a tengert, az nem az én világom. Én magát a vizet sem szeretem, mert tipikus szárazföldi ember vagyok. Az utazásban engem teljesen kielégít, ha elutazok a lányomhoz Finnországba. Ő ott él a férjével és a gyermekeivel, az ország legészakibb pontján. Oda szívesen elmegyek, mivel téli típusú ember vagyok. Azt szeretem, ha mínusz 15-20º C van, lehet korcsolyázni, síelni és egészséges friss levegőt szívni.

Ön milyen csillagjegyű?

- Mivel július 17-én születtem, Rák vagyok. És mivel ez vizes jegy, én anti rák vagyok.

Azért is kérdeztem, hogy szokott –e utazni, hogy meg szokta –e nézni a külföldi nőket? Milyenek a magyar nők, ha összehasonlítjuk őket egymással?

- Én csodálom a magyar nőket, főleg akkor, amikor futok a Margitszigeten, vagy más futóversenyeken. Ilyenkor csodálattal figyelem a mozgáskoordinációjukat és az alakjukat. Ez ad erőt nekem ahhoz, hogy én is fussak…utánuk…(nevetünk) De ennyi, szeretem őket nézni és figyelni. Legutóbb Costa Braván voltam és ott is megcsodáltam a nőket. Női szempontból a nyarat jobban szeretem, mint a telet. Télen megszokom a kabátokat, pulóvereket a nőkön, nyáron pedig imádom, hogy kinyílik előttem a világ és megcsodálhatom a bebugyolálatlan szépségüket. Egy szép női test szemet gyönyörködtet. Szerintem a finn vőm azért rabolta el Németh Mónit, mert neki is a szép, magyar nők tetszettek. Van bennük délies temperamentum, nem hidegek és merevek, szóval ez itt egy jó populáció…

Úgy tudom, boldog házasságban él. Ön szerint mi a boldog házasság titka?

- A boldog házasságomnak titka, hogy nagyon keveset találkozom a feleségemmel. Nálunk kicsi a súrlódási felület. Még 74-ben az egyetem után mondtuk ki a boldogító vagy boldogtalanító igent… nekem boldogító. 75-től dolgozom az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Itt nincs olyan, hogy karácsony, vagy ünnepek, vagy hétvége, mert az időjárás folyamatos. Itt szolgálati rendszer működik és hol éjjel, hol nappal kell dolgozni. A feleségem hozzászokott. Nálunk minden közösen töltött idő öröm. Az együtt és különtöltött idő 70-30%, ami jó arány. Időnként az ember jól érzi magát a különtöltött időben, ami után az együttlét sokkal édesebb. Nem unjuk meg egymást.

A fia, Németh Balázs is a médiában dolgozik. Magától találta ki, vagy Ön pártolta a döntését?

- Teljesen magától döntött így. Van benne jó értelemben vett hiúság, ami bennem is megvan. Ezt nagy valószínűséggel tőlem örökölte. Meteorológus hallgatóként kezdte ő is, aztán amikor elindult a TV2 1997-ben, akkor egy ifjúsági műsor vezetésére választották ki. Tőlem teljesen függetlenül történt mindez, nem egyengettem az útját. Sokan évekig azt sem tudták, hogy a fiam. De hátulról azért „a gazda szeme mindent lát” alapon, figyelem a munkásságát és tudom, „hogy a mag jó földbe került”.

Úgy tudom, hogy vidéken él. A természet szeretete miatt vállalja, hogy reggelente már hajnalban indulnia kell, hogy beérjen a városba?

- Én kétlaki életet élek, egyrészt a Nyugati környékénél van egy lakásunk, másrészt Nagykovácsiban egy többgenerációs házban élünk együtt a fiamékkal. Igazán kikapcsolódni és a természetet élvezni Vámosmikolán, a szülőfalumban szoktam. A szülői házban érzem azt, hogy itt van a helyem. Most hogy már vénülök, szeretek ott nosztalgiázni is.

Elérte a szakma csúcsát? Vannak álmok, vágyak, amik hajtják?

- Szakmai nincs. Már megvan az utánpótlás is, itt a Meteorológiai Szolgálatnál olyan lelkes 30-asok dolgoznak, akiken látszik, hogy élnek-halnak a munkájukért. Nagy kihívás nekik figyelemmel követni a sok időjárási jelenséget. Szakmailag én már csak szinten tartok.
Számomra az egészség és a prevenció a legfontosabb.

Mit tesz az egészsége megőrzéséért?

- Először is rendszeresen futok. Ezt a gyermekeimnek köszönhetem, mert ők hívták fel arra a figyelmemet 16 évvel ezelőtt, hogy rohamosan öregszem. Akkor elhatároztam, hogy megmutatom nekik és sportosabb, egészségesebb leszek. Régen nem tudtam lefutni még 1 métert sem. De azóta feltunnigoltam magam annyira, hogy már életemben kétszer, 50 és 55 éves koromban lefutottam a 42 km-es maratont. Nagy vágyam, hogy 60 évesen lefussam a harmadik maratonomat. Utána több hosszú utat már nem tervezek. Ezenkívül kerékpározok, síelek, korcsolyázok, szóval sportos életet élek.

Nekem példaértékű, ahogy az északi államokban élnek az emberek. Már korán belenevelik a gyerekekbe a rendszeres mozgást. Ott a 4-5-6 évesnek is hatalmas mozgásigénye van, amit később továbbfejleszt.
Itthon mindenki azzal jön, hogy ő egy nap 16 órát dolgozik, nem bír a mozgásra időt szánni. Ezt igenis le kell győzni és meg kell találni a módját a rendszeres mozgásnak. Engem a futás fizikailag kifáraszt, de szellemileg kikapcsol. Így sokkal frissebben és gyorsabban tudok dolgozni is. A legfőbb tervem az egészség megőrzése.

Ön hol élne legszívesebben a világon és melyik korban?

- Magyarországról nem mennék el. Sokszor megtehettem volna, de nem tettem. Ha valahova elmegyünk, én mindig szívesen jövök vissza. Hiányzik az a kupleráj, ami itt van. Viszont a korszak nekem már gyors. Ha választhatnék, akkor a múlt század közepét, elejét választanám. Azt az időt, amikor 1867-ben volt a Deák-féle kiegyezés, számomra az volt a nyugodt körülmények között történő felfedezések kora. Engem ez csábítana a legjobban. Amikor az embereknek még volt egymásra idejük…

1. Dr Csokonai Vitéz Lajos