A talajtól 2m-re lévő levegő hőmérséklete. A hőmérsékletet Celsius fokban mérjük (°C). A levegő hőmérséklete mérésekor ügyelnünk kell arra, hogy hőmérőinket ne érje közvetlen napsugárzás, de a légáramlás szabadon mozogjon körülötte. Kerülnünk kell a nagyobb tereptárgyak közelségét  (mint például épületek). A hőmérőház állandó (standard) védőházikó, amely puha fából készül és mindegyik oldalán nagy szellőzőrések biztosítják a levegő áramlását.

Minimum hőmérséklet meghatározása (Tmin):
Az adott napon 18UTC és 06UTC között mért legalacsonyabb hőmérséklet.
Maximum hőmérséklet meghatározása (Tmax):
Az adott napon 06UTC és 18UTC között mért legmagasabb hőmérséklet.

A nedves levegő vízgőznyomásának és a telítési vízgőznyomásnak a hányadosa. Százalékban mérjük (%). Arról tájékoztat a relatív légnedvesség, hogy a levegő milyen mértékkel telített vízgőzzel. 100%-os légnedvesség esetén a levegő teljesen telített és már nem képes több vízgőzt befogadni.

Azon hőmérséklet, amelyhez tartozó gőznyomás egyenlő a levegő tényleges gőznyomásával. Nagy vízgőztartalmú légtömegeknek magas, kis vízgőztartalmú levegőnek pedig alacsony a harmatpontja. A kondenzáció akkor indul meg amikor a levegő a harmatpont alá hűl.

A meteorológiában nagyrészt a relatív (tengerszintre átszámított) légnyomást használják. Úgy származtatjuk, hogy a tengerszint és a talaj közé egy képzeletbeli levegőoszlopot illesztünk és ennek a súlyával növeljük  meg az állomás szintjén mért légnyomásértéket. Mértékegységeként a hPa-t (hektopascalt) használjuk, amely a Pa (Pascal) százszorosa. A hPa-lal azonos értékű nyomást a jelent a mbar (millibar), de még a Hgmm-ben  (higanymilliméter) meghatározott légnyomásértéket is használják.

Azon vízoszlopnak a magassága, amely a talajon állna, ha víz halmazállapotban a talajfelszínen maradna veszteség nélkül. (Például ha a csapadék nem szivárogna le a talajba.) A lehullott csapadékot mm-ben (milliméter) határozzuk meg.

Napi (24 órás) csapadékmennyiség meghatározása:
Reggel 06UTC és másnap reggel 06UTC között lehullott csapadékmennyiség.

Meghatározott időtartamon belül lehullott csapadékmennyiség.

Cm (centiméter) beosztású vonalzó segítségével határozhatjuk meg. A legpontosabb mérési eredményeket akkor kapjuk, ha az adott területen 3 különböző helyen megmérjük a hó vastagságát és a mért értékeknek vesszük az átlagát.
1cm hó = 1mm eső mennyiségével.

Az a vízszintes távolság, amelynél valamely tereptárgy a hátterével teljesen egybeolvad, de még éppen, hogy felismerhető. A látótávolság az égtájak felé nézve általában nem egyforma, ezért ilyenkor a szemmagasságban a körkörös megfigyelés során tapasztalt legrövidebb értéket vesszük a látástávolságnak. A látótávolságot kilométerben (km) és méterben (m)  adjuk meg.

A föld felszínével párhuzamos légmozgást szélnek nevezzük. A szélnek az irányát és a sebességét határozzuk meg. Széliránynak nevezzük azt az irányt amelyik égtáj felől fúj a szél. A szélirányt kétféle módon jegyezhetjük fel, világtájban (É, D, K, NY), valamint megadhatjuk a szélirányt fokban (°) is. A fokban történő kifejezés az óramutató járásával egyező irányban az északi irányból elindulva. ( K-i szél 90° D-i szél 180° NY-i szél 270° É-i szél 360°). Széliránykor az adott 10 percben fújó szél átlagirányát jegyezzük fel. A szélerősség esetén is 10 perc átlagszélsebességét adjuk meg m/s-ban vagy km/h-ban.

A szélsebesség változásánál előforduló pillanatnyi maximális sebesség.

Apró vízcseppek lassú és egyenletes hullása, amelyeket a gyenge szellő is eltéríti a függőleges iránytól. Vízcseppek átmérője 0,5mm-nél kisebb.

A fagypont alatti talajon vagy a tereptárgyakon jégbevonatot képező szitálás, vagy az enyhe légrétegekből fagyos rétegen áthulló túlhűlt vízcseppek, amelyek a talajon vagy a tárgyakon azonnal megfagynak és jégbevonatot képeznek.

Vízcseppek mérsékelten vagy gyorsan történő hullása, amelyeknek az átmérője meghaladja a 0,5mm-t. A szellő nem téríti el a függőleges iránytól és a hullás intenzitása mérsékelt ütemben vagy egyáltalán nem változik.

Nagyobb vízcseppek heves hullása, megszakításokkal és erősségbeli változásokkal, amelyeknek az átmérője jelentősen meghaladja a 0,5mm-t. Nagyrészt rövid ideig tart.

Fagypont alatti hőmérséklet esetében a talajon és a tereptárgyakon megfagyó valamint jégbevonatot képező eső. A túlhűlt esőcseppek felszínre érve azonnal megfagynak.

0,5 és 2mm közötti jégdarabok hullása, melyek átlátszóak és gömbölyűek. Nimbostratus felhőből hullik, amikor a talaj közelben 0 fok alatti hőmérséklet van és a felsőbb légrétegekben ennél sokkal melegebb levegő van. A csapadék még a talajra érkezés előtt megfagy.

Hópelyhek lassú hullása, amelyeket a függőleges iránytól a szellő könnyen eltérít.

Eső és hó vegyes hullása, mérsékelt sebességgel. Felszínre érkezéskor a hópelyhek nagy része elolvad, mert leginkább 0 fok feletti hőmérsékletben találkozhatunk ezen csapadék fajtával.

Hatszög alakú jégkristályokból álló pelyhek hullása. Intenzitása csak lassan változik.

Hópelyhek hullása erős intenzitású és a látótávolság 200m alá csökken.

Hópelyhek heves hullása, gyakran több centiméternyi friss hóréteg is kialakulhat rövid idő alatt. Legtöbb esetben fagypont feletti hőmérsékletben alakul ki és többnyire rövid ideig tart.

Apró vízcseppek lebegnek a talaj közeli levegőben, ezzel együtt a relatív légnedvesség eléri vagy meghaladja a 80%-ot és a látótávolság 5km alá korlátozódik.

Apró vízcseppek lebegése a levegőben amikor a látótávolságot 1km alá csökkentik. Megkülönböztetünk nyílt ködöt, akkor ha az ég látszik és zárt ködöt, amikor nem látjuk az égboltot.

Vízcseppek közvetlen kiválása a kisugárzás következtében lehűlt felületeken. Magas légnedvesség esetében képződik 0 fok feletti hőmérsékletben. Nem hulló csapadék fajták közé tartozik.

Apró jégkristályok közvetlen kiválása a kisugárzás következtében, 0 fok alatti hőmérséklet esetén. . Nem hulló csapadék fajták közé tartozik.

Fagypont alatti hőmérsékleten a ködszemekből történő fehér vagy durva lerakódás, nagyrészt függőleges felületen. A tereptárgyakról könnyen lekaparható a lerakódás. Több fajta zúzmarát különböztethetünk meg, mint például finom kristályost, durvát és jeges zúzmarát. Nem hulló csapadék fajták közé tartozik.

Mennydörgés hallható, viszont csapadék nem észlelhető.

Nem összetévesztendő a száraz zivatarral!
Villogás esetén hangjelenség nem tapasztalható, csupán egy távoli zivatar villámfényét láthatjuk, akár derült időben is!

Mennydörgés észlelése mellett, változó intenzitású folyékony halmazállapotú csapadékhullás kíséri. Gyakran jelentős mennyiségű csapadék is hullhat belőle, viharos szél és erős villámtevékenység kíséretével.

Mennydörgés észlelése mellett, változó intenzitású hópelyhek hullása kíséri. Gyakran jelentős mennyiségű csapadék is hullhat belőle, viharos szél és erős villámtevékenység kíséretével.

Szabálytalan vagy gömbölyű alakú jégdarabok hullása. A jégszemek átmérője meghaladják az 5mm-t, de egy-egy heves zivatar környezetében elérhetik a több centiméteres átmérőt is.